Kongresszust tartott a Magyar Szocialista Párt. A meghatározó személyiségek szinte kivétel nélkül hátraléptek, elvileg azzal a céllal, hogy utat nyissanak a megújulásnak, annak, hogy a szervezet ismét erőre kaphasson.

Talán nem a megújulást jelzi, hogy csupán a megyék töredékében történt váltás a vezetésben és legfelül is érződnek erős törésvonalak. Mindenesetre az új elnökségnek szüksége lesz a tagság szervezeti megerősítésére, mert a múlt sikereiből - az MSZP az elmúlt húsz évben három választást nyert meg, sőt 1998-ban is legtöbb szavazatot kapta, és ma is a második erő a pártok népszerűségi listáján -, most már végképp nem lehet megélni.

A baloldalnak és a liberálisoknak olyan pozíciót kell kialakítaniuk, hogy a kártékony, kontár és populista Fideszt mihamarabbi leválthassák. Ez nemzeti érdek.

Tehát van itt feladat bőven: hatékony, szakpolitikai válaszokat is adni képes frakcióműködés kialakítása, a baloldal legyen képes megvédeni nyolcéves kormányzása eredményeit, és ne asszisztáljon a Fidesz hazug és képmutató akcióihoz. Most meg kell adni az esélyt azoknak, akik a vezetést elvállalták. Az első kihívás máris itt van: az önkormányzati választás. Kívánom, hogy a párt új vezetőinek útja legyen sikeres.